Szekszárdi Nagytemplom

A belvárosi római katolikus templom  1805-ben épült copf stílusban.  Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. A hangulatos teret a pestisjárvány szomorú emlékét őrző barokk Szentháromság-szobor, a névadó I. Béla és Szt. László király szobrai díszítik. Naponta háromszor harangjáték hallható.

Régi Vármegyeháza

A régi megyeháza klasszicista épülettömbjét 1828-1833 között emelték Pollack Mihály tervei szerint. Udvarában a bencés apátsági templom alapfalai, valamint egy XVIII. századi barokk kőcímer is látható.
Az 1779-es megyegyűlés döntése nyomán Tolna Vármegye székhelye Simontornyáról Szekszárdra került.  Az egyházi átszervezés következtében az apátság megüresedett uradalmi épületeit a vármegye 1783-ban megvásárolta, s a még álló középkori apátsági templom körüli épületeket átalakították, bővítették. Ekkor készülhetett a megye kőcímere, amelynek másolata jelenleg a külső udvar délkeleti sarkán a Garay tér irányába néz. (Az eredeti sérült állapotban a múzeumban van.) 1794-ben leégett a templom, romjainak föld feletti részét elhordták a Béla téri új templom építéséhez. 1804-ben Schmidt Vencel tervei szerint tovább bővítették az épületet, ekkortól záródott be az udvar, majd  1825-ben Stann Jakab tervei nyomán  az északi oldalt is emeletesre húzták, 1827-ben Pollack Mihály is bekapcsolódott a tervezésbe, aki a bejárati oldalra dór oszlopsoros timpanonos rizalitot tervezett, a timpanonba helyezendő szoborcsoporttal, ez utóbbi azonban nem készült el, végül közös fedél alá hozták az épületet.  Az épületben helyet kapott egy kápolna is, amit a 19. század vége felé megszüntettek.

Borkút

A régi Vármegyeháza külső udvarán található Szekszárd egyik nevezetessége, a Borkút. A Baky Péter és Szatmári Juhos László által megálmodott szobor egy férfi és egy nő összefonódását ábrázolja egy boroshordón kupával és szőlőfürttel a kezükben. Impozáns látványt nyújt, amikor a kútból nagyobb ünnepekkor, valamint neves alkalmakkor a vidék legjobb borai folynak.

Városháza

A városházát Tormay  Károly megyei főorvos tervezte. A megnyitó napján (1846. okt. 18) Liszt Ferenc hangversenyezett a vármegyeháza nagytermében. Az épület homlokzata eredetileg a vármegyeházáéhoz hasonló stílusú volt, a kinyúló ülésterem tetején timpanonnal, alatta oszlopsorral. Az oszlopsor alapozása azonban nem volt megfelelő, nem vette figyelembe a talajmechanikai sajátosságokat, megsüllyedt a fél ülésteremmel együtt, az épület megrepedt. Egy 1905-ből származó jegyzőkönyv szerint a tanácsnokok az épület repedésein át kiláttak a térre. Ezt követően építették át a Városházát Diczenty László szekszárdi építész tervei szerint. A homlokzatot ekkor alakították át a századforduló környékén kedvelt szecessziós stílusban. Noha az átalakítás 1908-ban lett kész, az épület kapujánál látható kőtábla az 1904-es évet jelöli meg az átalakítás évszámaként. A város kőbe faragott címere az 1985-ös felújítás alkalmával került a homlokzatra.

A Béle térről nyíló Batbits utcában áll a Babits emlékház. (12. kép) Babits Mihály szülőháza,  vagy ahogyan a szekszárdiak nevezték, a Kelemen-ház 1780 körül épült, copf stílusban,  ma is eredeti állapotában áll. A költő nagyapja, Kelemen József 1852-ben, szekszárdi letelepedésekor vásárolta meg. Az épületben 1967-ben nyílott az első kiállítás. 1983-ra – a költő születésének 100. évfordulójára pedig szülőháza teljes egészében múzeummá vált a költő relikviáiból berendezett kiállítással. (Állandó kiállítások: 1. A költő emléktárgyai szülőházában, családjának egykori otthonában. 2.  Dienes Valéria Emlékszoba.)

Régi takarékpénztár

1895-96-ban épült. Tervezte Fittler Kamill budapesti műépítész, a kivitelező a helybeli Hája Béla volt. Eredetileg is takarékpénztárnak épült, az akkor már 50 éve működő Szegzárdi Takarékpénztár költözött ide. Az épület díszei is erre a funkcióra utalnak, az ablakok timpanonjában egy-egy méhecske látható, ami a takarékosság jelképe. A tető sarkán, a míves bádogdíszű tornyocskák közötti apszisban hajdanán Merkúr szobra állt, mellette kétoldalt a ma is látható két méhkas.

Igazságügyi palota és börtön

Az igazságügyi palota 1892-ben épült. Esztergomból uszályon hoztak ide 80 ezer tégláját, a „magyar ipar nagyobb dicsőségére”. Ma is az ügyészség és a bíróság székháza. 1895-től szomszédja lett a börtön.
A börtön építésekor itt volt az első sztrájk. 1896-ban pedig – miközben a vásártéren még a millenniumi díszlakoma zajlott – kigyulladt, és a földszintes tüzekre berendezett helybeli önkéntes tűzoltók igyekezete dacára leégett. Ennek ellenére Szekszárdon először itt volt központi fűtés és hideg-meleg vizes rendszer.
Szent István tér