Látványosságok

image001Magyarország legkisebb megyeszékhelye kitűnő helyen, a Szekszárdi-dombság és az Alföld találkozásánál, a Duna közelében fekszik. Évezredek óta fontos vízi és szárazföldi utak vezetnek erre, a szőlő, és az egyéb mezőgazdasági termények számára is kedvező a terület.
Melyik a város legfontosabb látnivalója, műemléke kérdezhetik az ide készülő látogatók. Sok jó választ adhatunk erre, de talán a legjobb ez: maga a város sajátos hangulata a legfőbb vonzerő, az írók és költők mindenhol felbukkanó kedves emléke, az innen származó művészek örök rajongása, amit szeretett városuk iránt éreztek.
Szekszárd bejárása kezdődhet, a történelmi városközpontban, a Béla téren.


image002image003Régen itt volt a vár, majd a piac. Jó ideje, 1832 óta a Pollack Mihály által tervezett Megyeháza épülete határozza meg a tér látványát.
A szekszárdi Megyeháza a leginkább kiemelkedő épület Pollack azon munkái közül, amelyek nem a fővároshoz kötődnek. Feltétlenül érdemes belülről is megnézni, hiszen a főkapun belépve, a belső térben láthatók az 1967-ben feltárt egykori bencés apátság alapfalai. A régi vármegyeháza világa című állandó kiállítás az alábbi termekkel várja a látogatókat: főispáni dolgozószoba, empire szalon, biedermeier női szalon, könyvtár, vadászterem. 1844-ben Bezerédj István a Megyeházán jelentette be, önként adó alá veti magát, mivel ez számára lelki megnyugvást jelent. Szobra az épület előtt, a külső kertben látható.


A Béla tér meghatározó eleme továbbá a belvárosi katolikus templom, Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma, mely 1802-1805 között épült.
image004 image005 image006

 

 

 

 


image008A tér közepén emelkedik Szekszárd legrégebbi, 1753-ból származó barokk műemléke, a pestisjárványt idéző Szentháromság-szobor.

 

 


image009A tér látványát a Városháza eredetileg klasszicista, ám szecessziós stílusban átalakított épülete, valamint az igazságügyi palota (1892) teszi teljessé.

 

 

 


image010Természetesen a névadó, I. Béla szobra is helyet kapott a téren, a műalkotás Lessenyey Márta munkája.

 

 

 

 

 


image012image011Néhány perces sétával a nagy magyar költő, Babits Mihály szülőházához jutunk el (Babits u. 13.). A szerény épületben Emlékmúzeum működik, a gyermekkori emlékek, a fogadószoba bútorai, írásos emlékek és az udvaron a költő bronz-szobra, Farkas Pál szobrászművész alkotása fogadja az ideérkezőt.

 


image013Ha a Garay tér felé indulunk a közelmúltban elkészült, szépen burkolt új szakaszon, akkor a borkút mellett lépdelve hagyjuk el a Béla teret. A borkút Szatmári Juhos László és Baky Péter alkotása, 1994-ben készült.

 

 

 

 

 


image014Ha a Béla térről elindulunk lefelé a dombon, baloldalról a várfal „kísér” bennünket, jobboldalon kávézókat, éttermeket, borozót találunk. Leértünk a Garay térre. Ma ez a város egyik központja, kedvelt találkahelye a város lakóinak, főleg szép tavaszi, nyári napokon.

A téren Garay János(1812-1853) szekszárdi születésű költő, író, újságíró és szerkesztő, 1898-ban felállított szobra áll, mely Szárnovszky Ferenc alkotása.

 

 

 


 

image015A Szekszárd Szálló szobáiból kiváló kilátás nyílik a Garay szoborra és a szemben található német nyelvű színházra, a Deutsche Bühnere. Eredetileg mozi volt, egész pontosan a Világ Mozgó filmszínház. 1913 őszén nyílt meg. Az 1960-as évek végén leégett. Kisméretű moziként épült újjá. 1985-től filmmúzeumi alkotásokat is vetítettek benne, de 1986. május 7-én ismét tűz emésztette el. Megint újjáépítették, ekkor már színházként.

 

 


image016A Garay tér közvetlen közelében látható az Augusz-ház. Liszt Ferenc számos alkalommal járt vendégségben Augusz Antalnál, itt komponálta többek között a VIII. Magyar rapszódiát. A nagy művész emlékét őrzi Wigand Edit domborműve, amely az Augusz-ház oldalfalán kapott helyet. Liszt emlékét az épületben működő, róla elnevezett zeneiskola is őrzi. Az Augusz-ház mögötti tér is Liszt Ferenc nevét viseli. Az Augusz család kihalása után az épület úri kaszinó lett.

 


image017A városnéző sétát, a Garay tér elhagyása után, a Széchenyi út keresztezése után a Szent István tér felé érdemes folytatni.

Itt található a Garay Jánosról elnevezett gimnázium. A gimnázium építéséhez az engedélyt 1892-ben szerezték meg. Pártos Gyula budapesti építészmérnök készített a gimnázium épületéhez terveket, a kivitelező, pedig Deutsch Salamon budapesti építész volt. A gimnázium 1923-ban vette fel Garay János nevét.

 


image018Itt jobb kéz felé először Háry János szobrát pillantjuk meg, majd a Prométheusz Park következik.

 

 

 

 

 

 

 


image019 image020Kicsivel tovább haladva, szintén balra látható az egykori zsinagóga épülete, amelyben ma a Művészetek háza működik.

 

 

 

 


image022 image021A közvetlen szomszédságban található a Wosinsky Mór Megyei Múzeum. A múzeum 1895-től működik, régészeti, néprajzi, képző- és iparművészeti, továbbá helytörténeti gyűjteménye országosan is kiemelkedő. Hatalmas épülete 1902-ben készült el, Schikedanz Albert és Herzog Fülöp tervezte.


image023Szekszárd és Tolna megye bővelkedik irodalmi nagyságokban, igazán éppen jókor, a 19. század derekán, a romantika és a nemzeti lelkesedés legszebb időszakában vált országosan is népszerűvé, az utána érkező 20. századi személyiségek, elsősorban Garay János, Babits Mihály, majd később Mészöly Miklós messzire eljuttatva ezzel szülővárosa hírét.

A Bartina hegyen található Kilátóból csodás panoráma nyílik Szekszárd városára. A domboldalon sorakozó szőlősorok látványa pedig felidézi híres borainak ízét, hangulatát.

A kilátó része az itt található szőlő-szobor, mely Kiss István szobrászművész alkotása.