Wosinsky Mór Megyei Múzeum

Wosinsky Mór számos hazai és külföldi expedíciója során olyan nagy értékű, elsősorban régészeti anyagot gyűjtött össze, melynek elhelyezését már nem tudta megoldani. Ekkor határozta el gróf Apponyi Sándorral együtt, hogy megalapítja Tolnavármegye múzeumát. Az első kiállítás a millenium évében, 1896-ban nyílt meg az akkor megépült szekszárdi főgimnázium néhány termében , de egyre sürgetőbbé vált egy önálló múzeum létrehozása.
Wosinsky a kor már ismert, neves építészeit, Herzog Fülöpöt és Schickedanz Albertet kérte fel a múzeum épületének megtervezésére, akik nevéhez már olyan épületek tervezése fűződött, mint a budapesti Szépművészeti Múzeum vagy a Műcsarnok. Wosinsky áldozatos munkájának köszönhetően 1902-ben végre megnyithatta kapuit az impozáns neoreneszánsz stílusú múzeumpalota, melynek érdekessége, hogy a megyei múzeumok közül az egyetlen olyan épület, amely eredetileg is múzeumi célokra épült. Régészeti, néprajzi, képző- és iparművészeti, továbbá helytörténeti gyűjteménye országosan is kiemelkedő.

Művészetek Háza

Az egykori zsinagóga Kerényi József építész tervei alapján született újjá, ma a kortárs és klasszikus alkotók kiállításai, színvonalas hangversenyek kapnak otthont benne. Az épület ékessége a koncerteken megszólaló orgona, a csillár helyett kialakított világító térplasztika és a bejárattal szemben magasodó diadalív, mely az egykori oszlopoknak modern támaszként szolgál.

Garay János Gimnázium

A gimnázium építésének engedélyezéséről 1892-ben született miniszteri döntés. A terveket Pártos Gyula budapesti műépítész készítette el, a kivitelező Deutsch Salamon budapesti építész volt. Az épületet 1896. április 24-én kezdték alapozni, és 1897. augusztus 2-án adták át rendeltetésének.